Magyarázat Ésaiás 2:

Ésa. 2,1-5. A népek megtérnek Istenhez. Megvalósul a béke.
Az új címfelirat arra mutat, hogy itt Ésaiás beszédeinek egy másik gyűjteménye következik.
A 2-4. vers megtalálható Mik 4:1-4-ben is. A jövendölés valószínüleg nem származik sem Ésaiástól,
sem Mikeástól, hanem mindkettőjüknél idézet. Régi és közismert jövendöléssel van dolgunk, amelyet
a próféta időszerünek tartott és elmondott a maga kortársainak.
Az utolsó napok a messiási korszakot jelentik, Gen 49:1; Num 24:14; Jer 23:20. Ez az idő az új
teremtés kora lesz, 2Pt 3:13. Megváltozik a teremtett világ. A Sion-hegy, amelyen az Úr temploma
épült, a legmagasabb lesz a hegyek között, Zak 14:10. Oda fognak zarándokolni a népek, mert
megértik majd, hogy csak az Úr tud tóráh-t, tanítást adni, 1:10. Egyedül ő képes arra, hogy
"ítéljen a népek között", megoldja az emberi együttélés kérdéseit. A jövendölés azt is megmondja,
hogy miféle megoldást készített Isten. Az Istentől jövő megoldás: a béke. Feleslegessé válnak a
fegyverek. A drága vasat, amelyből még kevés volt a próféta idején, nem fegyverek gyártására fogják
használni, hanem a békés földmüvelő élethez szükséges szerszámokká kovácsolják. Így valósul meg
Isten eredeti terve: az ember Isten uralkodótársa, Isten uralmának a megvalósítója lesz a földön,
Gen 1:26.28; Zsolt 8:5-10. Ebből a sokat és sokszor idézett jövendölésből megtudjuk, hogy a
háború nem Isten akarata, hanem az Istentől elszakadt bünös emberek müve. Az 5. v. a jelenre
vonatkozólag is levonja a következtetést: Jákób házának már most is az "Úr világosságában" kell
járnia: Isten tanítására kell figyelnie és a békességen kell munkálkodnia, Mt 5:9.

Deuteroésaiás személye és kora.
Sokáig azt gondolták, hogy Ésaiás könyvét végig a Kr. e. 8. század második felében m?köd? Ésaiás
próféta írta. De már Eichhorn (1783) kimutatta, hogy a könyvnek ebben a részében a majdnem kétszáz
esztend?vel kés?bbi események tükröz?dnek. A nép a babilóniai fogságban él, Jeruzsálem és a templom
romokban hever, Babilónia bukása küszöbönáll. Kyros, akit a könyv név szerint is említ, már megkezdte
hódító hadjáratait. A könyv stílusa is jelent?sen különbözik Ésaiásétól. - Ezek a felismerések
ellenkezéssel is találkoztak. A konzervatív felfogás képvisel?i azzal érveltek, hogy ha Ésaiás
valóban próféta volt, miért ne jövendölhetett volna meg olyan dolgokat is, amelyek két évszázad
múlva teljesedtek be? Úgy gondoljuk azonban, hogy Ésaiás próféta tekintélyét egyáltalán nem rombolja
az, ha a könyvnek ezeket a fejezeteit nem t?le származtatjuk. Ellenkez?leg, éppen Ésaiás tekintélyét
mutatja az a tény is, hogy ezeket a próféciákat az ? irataihoz csatolták.
A könyv szerz?jének a nevét nem ismerjük. Az iratok név nélkül maradtak ránk. A Deuteroésaiás
("második" Ésaiás) név csak szükségmegoldás. Ezzel különböztetjük meg a babilóniai fogság névtelen
prófétáját az els? Ésaiástól és az 55-66. fejezetek szerz?jét?l, Tritoésaiástól ("harmadik" Ésaiástól).
A próféta a babilóniai fogság végén, Kr. e. 550. és 538. között m?ködött.
Ha nevét nem ismerjük is, igazi prófétának tartjuk. Elhívása történetét a 40. részben olvashatjuk.
Itt bukkan el? a próféta személye, egyetlenegyszer az egész könyvben: "Én azt mondtam: Mit kiáltsak?"
A próféta teljesen rejtve marad az üzenet mögött. Mennyei eseményekr?l szerzett tudomást.
Mindenekfelett arról, hogy Isten megbocsátott népének. Ez a megbocsátás a küszöbönálló eseményekben
fog meglátszani. Isten már parancsot adott mennyei szolgáinak arra, hogy készítsenek számára utat a
pusztán át. Elhangzott az Úr szava, és ez a szó "megmarad". Új korszakot nyit meg ez a szó: Isten
kegyelmének az idejét.
Mindenki tudott ebben az id?ben Kyros hódításairól. De Deuteroésaiás volt az egyetlen, aki a kapott
kijelentés alapján értette is, mi készül. Ez a kijelentés határozta meg egész gondolkozását és munkáját.
A kapott kijelentés fényében látta népe helyzetét és jövend?jét.